1 hozzászólás

E3 sajtós szemmel – avagy az érme másik oldala (5.rész)

szerző : dátum : 2015. június 13.
 

Az információ áramlás felgyorsult, az E3 szerepe megváltozott az utóbbi években. Az újabb epizódból megtudhatjátok, ennek ellenére mi miért utazunk mégis Los Angelesbe gondolkodás nélkül, ha lehetőségünk adódik rá.

Ha kimaradt volna, mindenképpen érdemes pótolni a cikksorozat első, második, harmadiknegyedik és hatodik részét.

Az E3-nak leáldozott? Régen és most

Azt hiszem, a végéhez közeledve elárulhatok egy kulisszatitkot: nem is ilyen cikket akartunk először. Az volt az ötlet, hogy az E3 mostani piaci jelentőségéről, létjogosultságáról értekezünk majd. Aztán jött a gondolat, hogy nem ártana először kicsit jobban bemutatni a rendezvényt, hiszen a legtöbben csak azt az oldalt ismerik, amit az újságokból, netes magazinokból látnak. Ez viszont önmagában talán kevés ahhoz, hogy megértsük, milyen változások mennek végbe mostanában a játékiparban és hogyan alakul, formálódik a piac, illetve ezzel együtt az ilyen nagy játékshowk formája, szerepe is.

Talán nagy szavak, talán nem, de manapság az E3 már nem feltétlenül jelenti ugyanazt, mint akár csak pár éve. Közhelyes kijelentés, de felgyorsult a világ, az információk minden eddiginél gyorsabban terjednek. Videojátékos fronton is átvették az online lapok a vezető szerepet, a klasszikus nyomtatott sajtó kihalni látszik nemcsak nemzetközi téren, de idehaza is. Persze van még olyan, hogy valamelyik nagyobb magazin exkluzív jogot szerez, hogy ő mutathasson meg a világnak egy új játékot, ezzel eladásokat generálva a lapnak, de ezek száma folyamatosan csökken. A kiadók egyre inkább szeretik más módokon bemutatni az új címeiket, más módokon elérni a közönséget, belasszózva olyanokat is akiket addig esetleg nem. Itt jön képbe az, hogy már az E3 sem az egyetlen platform, ahol az újdonságok megjelenhetnek. Régebben hozzászoktunk ahhoz, hogy a showt jelentő három napban kaptuk meg az év legnagyobb bombahíreit, mostanában meg már mire jön az E3, szinte alig marad újdonság, amit ne tudnánk.

PIC 057

Miért van ez így? Tudatos döntés, vagy átalakult a piac? Azt kell mondanom, hogy is-is. Manapság egyre nehezebb titkokat tartani, rengeteg apróság árulkodhat egy új projektről, gondoljunk csak a felelőtlen LinkedIn profil módosításokra, de ezerféle más módon szivárognak ki az információk, nem tud már hosszú hetekig, vagy hónapokig csendben maradni egy kiadó vagy fejlesztő, pláne ha jelentős, ismert címről van szó, aminek a rajongói mindent megtesznek, hogy friss információkat szerezzenek kedvencükről. Már a jelenlegi konzolgeneráció masináinak bejelentéseinél is látszott, mennyire óvatos volt a két főszereplő – a Sony és a Microsoft is több lépcsőben mutatta be az új konzoljait, közben folyamatosan egymást vizslatva, nehogy elmaradjanak a vetélytárstól. Ami viszont közös: nem várták meg az E3-at, mindkét cég külön eseményen rántotta le a leplet saját újdonságáról. A Sony ráadásul azóta el is indította PlayStation Experience nevű új rendezvénysorozatát, ami decemberben hoz E3-hoz hasonlatos izgalmakat új bejelentéseivel.

Nem csak a konzolgyártók lépték meg ezt azonban, hanem egyre több játékkiadó és fejlesztő is külön utakon jár. Az Activision partijairól már szóltunk korábban, ezeknek hátterében az is jelen volt, hogy többször is eléggé összerúgták a port az E3-at szervező ESA-val a költségek miatt, és ezért egyfajta dacból több ízben sem voltak hivatalosan jelen a kiállításon (vagy csak minimál szinten), inkább az erre szánt pénz másra költötték – egy saját eventre.

d8kYaV1LLoo2ojobrdknrbvKo1_1280

De gondolhatunk olyan meghatározó szereplőkre, mint a Rockstar, az id Software, vagy éppen a Valve, akik döntöttek már úgy, hogy kihagyják az E3-at. Megtehetik, milliók lesik azt, hogy a “when it’s done” mikor válik valósággá, és mikor kaphatnak új játékot tőlük. Az id-nek – illetve a cég felvásárlása óta a csapat játékait kiadó Bethesdának – ráadásul saját rendezvénye van már évek óta, mint ahogy egy másik nagyágyúnak, a Blizzardnak is. A Ubisoftnak ott van a Ubi Days és az Electronic Arts sem átall egyéb eszközökhöz nyúlni. A franciák épp a napokban jelentették be, hogy az Assassin’s Creed: Syndicate-et turnéra küldik és Európa szerte lehetősége lesz a gamereknek a kipróbálására.

Több cégnél nem is igazán az dönt már a bejelentést tekintve, hogy mikor van arra alkalmas időpont, vagy rendezvény, hanem hogy ők mikor szeretnék azt kihozni, valamint hogy melyik pénzügyi évre szeretnék azt pozicionálni, hogy az a saját részvényeiknek a javára szolgáljon. Sok esetben a megjelenés is ennek oltárán van feláldozva, simán eltolnak fél évvel egy címet, ha a cég érdeke mégis úgy kívánja, hogy később jöjjön ki, mert az kedvezőbb számukra (illetve sajnos pont ezért is jelentetnek meg “félkész” játékokat, mert a részvényesek elvárnak bizonyos bevételt minden évben).

Az Eidos sem erőlteti már az évekig megszokott “valódi”, vagyis élő Lara Croft modellt, mióta a Square-Enix szárnyai alá kerültek rájöttek, hogy hasznosabb egy igazán ütős játékot összehozni és azzal promózni – s láss csodát: a Tomb Raider szebben szárnyal, mint valaha. A Nintendo pedig nem is tart már klasszikus értelemben vett sajtótájékoztatót az E3-on, inkább egy előre rögzített fél órás streamet sugároznak ezidőtájt, amiben bemutatják az újdonságaikat. Mindezek oka részben anyagi megfontolású is, de könnyen lehet, hogy ez lesz a jövő: egy digitális E3, ahol nem kell senkinek sem utaznia, hanem mindenki az otthon kényelméből le tudja majd vezényelni a saját showját. A mai gamerek már amúgy is szinte többet látnak az E3-ból otthon, mint az újságíró, aki szaladgál. Persze az exkluzív, zárt ajtós prezentációkat nem, de erre is láttunk már példát, hogy bizony kiszivárogtak rejtett kamerás felvételeken, illetve az anyagok jó részét hetekkel a show után közzéadják hivatalosan is.

2010_usa_day5 044

A jövőt kifürkészni azonban nem lehet. A leírtakat figyelembe véve sem gondolnám, hogy az E3 egyszer csak eltűnik majd a palettáról, ez egy lassú folyamat lesz. Ráadásul nem is eltűnésre, sokkal inkább átalakulásra kell gondolni – egy lehet majd a sok közül, ahol történnek érdekes dolgok, de nem az a nagy show, ami miatt mindenki hónapokig vágja a centit a gamer társadalomban. Már most vannak olyan egyéb rendezvények Egyesült Államok szerte, amik már-már hasonló jelentőséggel bírnak, igaz, nem teljesen fedik le ugyanazt, amit most még az E3 nyújt.

Miért éri meg mégis?

Rengeteg dolog elhangzott az előző részekben, s talán sokan lehangolónak érezhetik amit olvastak. Persze ennek az is az oka, hogy a pozitív oldalt, s a csillogást mindenki ismeri, a másikat viszont nem, így a mérleg egyenesbe hozása miatt ezekről (is) be kellett számolnunk. Mindezek ellenére senki ne gondolja, hogy egy percig is rosszul éreztük magunkat, vagy hogy pisztolyt szegeztek volna a fejünkhöz, hogy menjünk. Az E3 – illetve az összes többi játékshow is – igazán jó móka, ugyanolyan lelkesedéssel vágtunk bele a kalandba minden évben, hiszen máshogy nem is lehet.

2010_usa_day7 001

Hogy miért is éri meg? Talán ezeket nem is kell nagyon felsorolni. Hiszen azok közül, aki szereti és fogékony a videojátékok irányába, ki ne szeretne a legújabb darabokkal megismerkedni, kipróbálni azokat és egyáltalán belecsöppenni abba a közegbe, ahol olyan emberekkel találkozhat, akik mindezeket készítik? Emellett, ha még utazgatni is szeret az illető, akkor az egész maga a főnyeremény. ”Kalifornia a paradicsom” – szól a közhely, s ha ennek kapcsán lenne is vita, az tagadhatatlan, hogy turistaként nagyon jó idecsöppenni pár napra, pláne a magyar valóságból. Már Los Angeles vonzáskörzete is sok látnivaló ígér (Long Beach, Santa Monica, Hollywood, ….), de ha kalandozóbb kedvű az ember, messzebbre is merészkedhet, mondjuk Malibu, vagy akár San Diego irányába.

Írtam korábban, hogy érdemes több napra jönni, ha már átutazza az ember a fél világot. Mindez nem csak anyagi megfontolásból ideális (hisz olcsóbb úgy a repülőjegy), hanem tulajdonképp az itt eltöltött idő egy részét fel lehet fogni nyaralásnak is. Mi rendszeresen úgy alakítottuk a programot, hogy vagy kiállítás előtt, de inkább utána, levezetésként Las Vegasban vagy San Franciscoban eresztettük ki a gőzt, s ezek az utazások rendre legalább olyan élményt jelentettek, mint az E3 maga.

DSC_0006

Ha van egy jó szállásod, az már fél siker. Szó se róla, az eddigi alkalmak során (a Wi-Fit leszámítva) nem nagyon van okunk panaszra, habár pár alkalommal derültek kis érdekes dolgok. A Los Angeles-i Cecil (később Stay) Hotelben például pár éve egy holttestet találtak a tetőtéri víztározóban és nagyjából ekkor kezdett el terjedni interneten a sztori, amit már a helyiek valószínűleg régebb óta fújnak. Miszerint szellemhotel a hely a javából, hosszú évek alatt rengeteg büntény és fura esemény színhelye volt, sorozatgyilkosok tanyája – valószínűleg ezért is történt a név és image váltás. Mi már az új részlegben szálltunk meg és nem vettünk észre semmit az egészből, minden rendben volt. Másik alkalommal viszont San Franciscoban laktunk egy olyan helyen, ami egy pornómozi tőszomszédságában állt. Mindezt csak reggel vettük észre, de nem volt zavaró tényező, mert a hely már bezárt, s inkább csak afféle látványosság sem mint bizarr, perverz emberkék gyűjtőhelye.

Az utazás is tartogathat kellemes pillanatokat, az egyik ilyen még akkor esett meg, mikor el sem indultunk (nem arra gondolok, amikor Uniq a taxiban felejtette a mobilját és pánikszerűen telefonálgattunk a diszpécsernek, hogy kellene vissza, mert nemsokára indul a gépünk :). Épp becsekkoláshoz készülődtünk és az utolsó pillanatban azon tanácskoztunk, hogy a kivitt műszaki cuccokat le kell-e jelenteni (minden évben kérdés, de ez pont akkor változott is). Tanácstalanok lévén megkérdeztük a becsekkolást intéző fiatal srácot, aki gondolkodás nélkül rávágta: “Nem, nem szükséges. Jó utat az E3-ra mázlisták!” Először néztünk egy nagyot, honnan tudhatja, de aztán elég volt végignézni saját magamon: gamer póló, gamer táska, az időpont meg ugye adott.

maxresdefault

Másik alkalommal már odaát, Los Angelesben akadt élmény. Aki érkezett meg már nagy amerikai repülőtérre, az tudja, hogy innen shuttle-ök szállítják az embert az autóbérlő cégekhez, mindegyiknek van külön ilyen járműve. Épp megérkezett a menetrend szerinti és beszálláshoz készülődtünk, de volt egy fiatal pár két gyerekkel, akik nem igazán boldogultak. Mindenki csak kerülgette őket, hogy minél hamarabb felszállhasson, s valahogy csak nekünk jutott eszünkbe, hogy segítsünk. Valahogy ennek kapcsán pakolás közben hangzott el egy olyan vezényszó egymás közt, hogy “nna emeld meg”, mire a párocska férfi tagja felhorkant: “Magyarok?”. Kiderült, hogy a fickó itt él évek óta, beházasodott egy amerikai családba és az Apple-nél dolgozik. Rögtön számot is adott a legújabb újításokról, valamint elővarázsolt a zsebéből egy telefont és átpasszolta, mondván: “… és ez itt a legújabb iPhone modell. Nem lenne szabad megmutatnom, de úgyis bejelentik a napokban, szóval nézegessétek csak meg, ha érdekel.”

(a befejező részben sztorizgatunk legjobb saját élményeikből)