0 hozzászólás

Végre elérhető közelségben a virtuális valóság, ami új értelmet ad a Tetrisnek

szerző : dátum : 2016. október 16.
 

Oszd meg, mi majd uralkodunk helyetted :Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestTweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Néhány országban megjelent a PlayStation VR, ami a legolcsóbb virtuális headset jelenleg. Kipróbáltuk, hogy mit is tud az eszköz, illetve, hogy milyen élményre számíthatunk a sisakkal egy időben megjelent játékokban.

Nem kívánunk nagyon mélyen belemenni a dologba, hiszen hivatalosan idehaza csak január végétől lesz kapható a PlayStation VR, valamint ez tipikusan olyan eszköz, amit nincs értelme túlmagyarázni. Szóval ha minden részletre kiterjedő elemzésre számítasz, akkor csalódást kell okoznunk, ez az írás nem erről szól.

Az összerakás nem okoz gondot

Az összeszerelésről láthattatok már korábban néhány videót, amiket a Sony adott ki. Azokból az volt leszűrhető, hogy nem feltétlenül egyszerűen összepakolható a dolog, szerencsére nem ez a helyzet. A PS VR beüzemelése néhány perces munkát jelent, alapvetően tovább tart az összes kábel, alkatrész kicsomagolása, mint maga az összeszerelés. A kábeleket az összerakás sorrendjében számozták meg a Sony munkásemberei, így nem kell semmilyen előzetes tudás, vagy szakképesítés ahhoz, hogy – akár a használati utasítást mellőzve – tudjuk le a feladatot.

A tévébe csatlakoztatott HDMI kábelt a Processor Unitba kell áthelyezni, és egy új HDMI kábel megy tovább a konzolhoz, így az egység a PlayStation és tévé között helyezkedik el ezentúl, és automatikusan bekapcsolódik, amint a konzolt beindítjuk. A Processor Unitot még egy USB kábellel is a konzolhoz kell csatlakoztatni, ahogy az új kamerát is, szerencsére ehhez van egy extra csatlakozó a konzol hátulján. Ezek után már csak magát a headsetet kell egy hosszú kábellel a Processor Unitba kötni, és indulhat is a móka. Azaz először az esetleges PlayStation rendszerfrissítés letöltése, telepítése, illetve a PS VR firmware frissítése, ez utóbbi szerencsére gyorsan lezajlik.

kep_playstation_vr_proba_01

Ezután az első indításkor, illetve néhány játék futtatásakor már csak a kamerát, illetve a játékos helyzetét kell összehangolni, a kamera elengedhetetlenül szükséges ugyanis a játékos fejmozdulatainak lekövetéséhez. A konkurens HTC Vive és Oculus ehhez a headsetbe szerelt érzékelőket használ, ez a technológia hiányzik a PS VR-ból. Ez egyrészt annyi nehezítést ad a headset használatánál, hogy nem tudunk szabadon mozogni a szobában, mindenképpen a kamera hatósugarában kell maradnunk, másrészt viszont ennek köszönhetően a PS VR headset sokkal könnyebb, és kényelmesebb viselet.

A Sony tervezői ráadásul találtak néhány ügyes megoldást, melyeknek köszönhetően pillanatok alatt stabilan, és kényelmesen tudjuk a fejünkre helyezni a sisakot, így két, akár teljesen különböző fejméretű játékos közötti csere is csak maximum nagyjából három másodpercig tart. A kamera egyébként nagyjából minimum két méterre kell legyen a játékostól, tehát nem érdemes egy szűkösre szabott, kisebb méretű szobában próbálkozni.

Mi csak egy, gyorsan orvosolható problémába futottunk az összeszerelés közben, az első indítás után a normál PS kontrollerek nem akartak a konzolhoz csatlakozni, egy teljes újraindítás után viszont már minden flottul ment. Emellett már csak arra a problémára kell megoldást találni, hogy a rendszer beüzemelése után egyetlen üres USB csatlakozónk marad az esetleges egy, vagy inkább két sima PS kontroller, illetve a két Move vezérlő töltéséhez, innentől végképp érdemes egy USB hubot, vagy valami egyéb, a számos vezérlő töltését segítő eszközt használni, ha meg akarjuk könnyíteni az életünket.

A csomag részét képező demó lemez futtatásakor kellemetlen meglepetésként rögtön egy nagyjából 6 gigás frissítés letöltése kezdődik meg. A frissítés letöltése nélkül is bele tudunk vágni a VR élmény megtapasztalásába, de néhány funkció így nem érhető el azonnal.

kep_playstation_vr_proba_02

Inkább élmény, mint játék

Picit térjünk ki a játékélményre. A VR élmény egyedi, valóban olyasvalami, amit eddig nem tapasztalhattunk meg, de ezzel együtt nem feltétlenül kihagyhatatlan, életet megváltoztató tapasztalásról van szó. Persze bizonyára lesznek olyanok, akikben mély nyomot hagy majd VR, míg másoknak egyelőre csak egy érdekességet jelentő új eszköz lesz, ami nem fogja leváltani a sima 2D-s kijelzős gaminget.

Nehéz elmondani, szavakkal leírni, hogy mire is számíthattok. Ha van lehetőségetek, érdemes kipróbálni élesben, hogy milyen egy ilyen eszköz, milyen vele játszani. Viszont mindenkit óvva intünk attól, hogy többet gondoljon a VR-ról, mint ami, kifejezetten jó móka lehet, ha sikerül megtalálni a játékot, ami leköt, ugyanakkor szinte biztos, hogy nem mindenkinek jön majd be. Sajnos játékokból még nincs is túl sok, és a legtöbbjük az “élmény” kategóriába tartozik, vagy minijátékok gyűjteménye, esetleg olyan címek, melyek nagyjából 1-2 órás kalandot kínálnak. A játékhossz egyébként nem annyira problémás, mert bár a PS VR sisak kifejezetten kényelmesnek, és könnyűnek mondható a konkurens technológiákhoz képest, de 20-30 perc játék után már nem olyan könnyű megfeledkezni a súlyáról, illetve a szemünkben, és sok esetben a gyomrunkban is megérezzük, hogy érdemes pihenőt tartani.

A beleélés garantált

Péntek reggel, miközben a feleségem indult az iskolába a lányunkkal, felraktam a headsetet a fejemre, a 3D hangzást biztosító fülhallgatót a fülembe, és izzítottam a Playstation VR Worlds című játékválogatást. Gondoltam aprítok pár alient bemelegítésként a Scavengers Odysseyben, ami egyébként a lemezen található, főleg techdemóknak beillő címek közül leginkább nevezhető kiforrott, valódi játéknak. A feleségem az egyik csata kellős közepén érkezett vissza, és elmondása szerint nagyjából 5 perce próbált szólongatni, felhívni valahogy magára a figyelmet, mielőtt jelzésképpen megfogta volna a kezem. Sikerült ezt pont akkor meglépnie, amikor néhány jól sikerült akció után pont közel tudott jönni az egyik ellenfél, és rámugrott. Azt hiszem egyértelmű, hogy én is hatalmasat ugrottam, és garantált volt az instant szívroham. Még szerencse, hogy nem mondjuk a Here They Lie, vagy valamelyik ahhoz hasonló horror játékba vágtam bele…

A launch címek közül leginkább a kisebb, lassabb, logikai vagy kalandjáték jellegű címek jelentenek nagyobb élményt, mint például a Tumble VR, ahol különböző kockákból és egyéb mértani formákból kell minél magasabb tornyot építeni, vagy épp meglévő tornyokat lerombolni. Hasonlóan jó szórakozást nyújtanak azok a játékok, ahol a Move vezérlőt használva megfoghatunk és használhatunk különféle tárgyakat, ilyen még például a különböző egyszerű, hétköznapi feladatokat vicces formában tálaló Job Simulator, vagy a kalandjáték elemeket és a virtuális valóságra épülő feladványokat talán az eddig megjelent játékok közül legstílusosabb formában tálaló Wayward Sky (aminek sajnos még csak a demója érhető el). Ezekben a játékokban nem is érezhető annyira, hogy a grafikai szint leginkább a PlayStation 2, vagy a Nintendo Wii szintjét üti meg.

Az ismertebb, megszokottabb játékstílusok képviselői azonban nem feltétlenül működnek (egyelőre?) VR-ban, a Driveclub VR-beli száguldozás például szinte garantáltan hányingert okoz a gamereknek, és ez igaz általában az összes gyorsabb tempójú játékra.

Ajánlott a PS VR? Nem kifejezetten jelentenénk ki, főleg annak tekintetében, hogy maga az eszköz valószínűleg 130 000 ezer forint feletti kezdőárral érkezik, ami azért annyira nem nevezhető olcsó mulattságnak. Másrészt egyelőre nincsenek rá igazán komoly játékok, és a már megjelent címek is elég visszafogottak grafikailag és játékélmény szinten is. Ugyanakkor ha megvan rá a pénzed, és érdekel a VR, akkor azt mondjuk, vágj bele, mert a VR érdekes és újszerű élményt ad, és jelenleg a PlayStation VR a legolcsóbb és legkényelmesebb megoldás, még ha technológiailag fejletlenebb is, mint a jóval drágábban elérhető PC-s megoldások.