Video Games
0 hozzászólás

LocoRoco Remastered játékteszt

szerző : dátum : május 17.
 

Oszd meg, mi majd uralkodunk helyetted :Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestTweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

A Sony ezúttal a LocoRocót húzta elő a kalapból, hogy leporolja. Nagyon jól tették, de megint csak azt tudjuk mondani, hogy kijárt volna kicsit több tisztelet egy ilyen régi jó havernak.

Sosem felejtem el egykori kollégám reakcióját, amikor meglátta a frissen megjelent LocoRoco-t a PSP-men. Valahogy így hangzott: “JááÁáÁÁJ!!!!”. Nos, Ő mesterséges intelligencia programozóként inkább abba gondolhatott bele, mi lenne, ha neki kéne mindezt lekódolni, ellentétben a világ játékosai azt a mérhetetlen bájt értékelték inkább, ami a játékból áradt.

Merthogy a LocoRoco siker lett, instant klasszikus ha úgy tetszik. A kis sárga bogyókért már a megjelenés előtt odáig volt mindenki, hiszen a szuper aranyos grafika, a dilis japán zenék és a fifikás, mozgatásra és fizikára épülő játékmenet elegye roppant vonzó csomaggá állt össze. A Sony keresve sem találhatott jobb címet az akkor még mindig fiatal PSP platform népszerűsítésére, az egész világ odáig volt, meg vissza, a történet főhőse pedig a kis gép (nem hivatalos) kabalafigurájává vált.

A játék ugyanis csak erre a gépre jelent meg, sokkal később, már a második rész után kaptunk csak egy spinoffot PS3-ra, de igazából a kis bogyeszek mindig is a kézikonzolon maradtak. Ezidáig. Ugyanis a japán anyacég úgy döntött, hogy előhúzza a kalapból az egykori sztárt és kiadja végre nagygépre is. Ez lett a LocoRoco Remastered.

Az eredményt elnézve az egyik szemünk sírdogál picit és csak a másik nevet. Kezdjük a jó hírrel: a LocoRoco továbbra is remek játék. Aki kicsit is fogékony az efféle bolondos hangulatra, szereti a platformjátékokat és nem riad meg a kihívástól, az egész biztosan megtalálja majd a számítását. Ha valaki nem ismerné, a lényeg gyakorlatilag egy-két összetett mondatban összefoglalható. Egy rugalmas pacát irányíthatunk, aki az elénk táruló színes pályákon egyre nagyobbra dagad (mindenhol húsz újabb részegységet gyűjthetünk be a piros virágokból), viszont a nagydarab gombócot egy mozdulattal darabjaira is robbanthatjuk, ezáltal olyan helyeket elérve, amelyeket amúgy nem. Mindez meg van spékelve mozgásra reagáló irányítással (a PSP-ben volt ugye detektor, jobbra és balra döntéssel haladhattunk) és remek fizikára épülő fejtörőkkel.

Gyűjtögethető cuccokból sincs hiány, így ha valaki erre gerjed (márpedig a platformjátékok szerelmesei gyakran), akkor rengeteg órát beleölhet a játékba, mire minden apró kis bizbaszt összeszed. Szerencsére a pályák, világok változatosak, nem fullad ki az egész az első pár szinten. Mindig akad valami újdonság, jól vannak adagolva a játékelemek, plusz kellőképpen látványos is az egész. Hol itt tehát gond?

Nos gondnak nem is igazán nevezném, sokkal inkább trehányságnak. A probléma pontosan ugyanaz, mint a nemrégiben értékelt Parappa the Rapper esetében: ezt sem lenne szabad remasternek hívni. Ugyanis az eredetihez képest vajmi kevés változott. Nem vagyunk olyan rossz helyzetben, mint az elődnél és ez részben annak is köszönhető, hogy nem húsz, hanem mindössze csak tíz esztendő telt el a debütálás óta. Mivel a grafika vektoros alapú, így annak konvertálásával nem volt igazán nagy gond, nagyon jól fest mai gépeken is (habár nagy képernyőn már azért már néha kissé szegényes az, ami a kis kijelzőn még látvány orgiának tűnt).

Átvezetők azonban itt is vannak, s habár nincs olyan fontos szerepük, mint a Parappánál, valamint nem is annyira csúnyák, azért bizony amikor egy ilyet meglátunk, kilóg az a bizonyos lóláb. Ugyanez a helyzet a játék menürendszerével. Érintetlenül hagyták, ami nehézkes és kusza a mai elvárásokhoz képest. Az pedig, hogy magunknak kell mentenünk (ha elfelejtjük, buktuk amit elértünk) kiábrándító. Apróságok ezek, mégis ha belegondolunk remasterként hirdetik a játékot. Ez alapján a pénzünkért elvárható volna, hogy egy kicsit a mai igényekhez mérten a nagygépekre szabják az egészet, arról meg már ne is beszéljünk, hogy némi új kontentet is tolhattak volna bele. Félreértés ne essék – a játék van olyan jó, hogy ne legyen erre szüksége, ám ha már így lett csomagolva, legalább valami aprósággal kedveskedhettek volna, mint egy “így készült” filmecske, vagy urambocsá egybe csomagolhatták volna az eddigi részeket (hja, az majd külön lesz megvásárolható biztosan).

Illik még szót ejteni az irányításról, hiszen az eredeti játéknak is egyik alappillére volt. Ott ugye a PSP mozgatásával volt mindez megoldva és ez egybe a kulcs is, hiszen ott a képernyővel együtt mozgott a kontroller is, hiszen a kettő egy és ugyanaz. Itt viszont nagyon fura, hogy a kontrollert forgatjuk és a képernyő nem mozog, csak a tartalom rajta. A mozgásérzékelést én inkább ki is kapcsoltam, viszont a gombokkal meg megint csak furcsa élmény játszani. Talán be lehetett volna fogni az L2 és R2 kombinációt is (sokkal jobban kézre esik).

Kinek ajánlom a LocoRocót? Mindenkinek, mert zseniális! Aki már játszotta annak azért, aki még nem ismeri, annak azért. Nyilván nem fog mindenkinek tetszeni, hiszen vannak akik nem fogékonyak a stílusra. A Sonynak viszont újból egy nagy fekete pont, mert nagyon kényelmesen áll továbbra is a régi címek ráncfelvarrásához. Szigorú vagyok? Meglehet. Mindenesetre remasterként szeretnénk valami pluszt és nem, nem arra gondolok, hogy a játék 4K-ban is megy, mert ennél a stílusnál szerintem ez max egy poén, de igazából marhára mindegy. A következő húzás a Patapon Remastered lesz nyáron, remélhetőleg ott egy kicsit jobban összeszedik magukat, hiszen az is egy remek játék, de hogy remek remaster is-e, azt majd meglátjuk.

A tesztpéldányt a Sony hazai PR képviselete bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk.
Részletek
 
Pozitív

- a zseniális eredeti mit sem kopott
- varázslatos látványvilág, őrült zene
- kellőképpen dilis hangulat
- változatos ötletek és játékmenet

Negatív

- semmi újdonság
- suta irányítás
- borzalmasan kényelmetlen menürendszer
- remasterként kevés

Szerkesztői értékelés
 
Grafika
9.0

 
Hangok/zene
9.0

 
Irányítás
6.0

 
Játékélmény
9.0

Összes pontszám
7.0

Az értékeléshez vidd fölé az egeret
Olvasói értékelés
 
Grafika

 
Hangok/zene

 
Irányítás

 
Játékélmény

Olvasói pontszám

Értékelted ezt