Video Games
0 hozzászólás

No Man’s Sky játékteszt

szerző : dátum : 2016. augusztus 23.
 

A No Man’s Sky előbb az egyik legjobban várt játék volt az elmúlt években, majd a minap történt megjelenést követően az egyik legjobban vitatottá vált. Megpróbáljuk tisztázni a zavart, de lehet hogy a cikk elolvasása után sem leszel sokkal okosabb. A végső döntést alighanem mindenkinek magának kell meghoznia.

2014-ben a Sony E3-as konferenciáján egyszer csak feltűnt egy hihetetlenül szimpatikus és szerény srác, aki óriási ováció közepén találta magát. Épp pár pillanattal az előtt futott le az új játékuk, a No Man’s Sky bemutató videója, a tömeg pedig hangosan méltatta azt, melynek fejlesztője – nem kis meglepetésére – alig találta a szavakat megilletődöttségében. Mára viszont eljutottunk oda, hogy sokak szerint Sean Murray egy mániákus hazudozó, aki mellett olyan “nagyágyúk”, mint Peter Moulineux vagy Randy Pitchford messze elbújhatnak. Mi történt az elmúlt két évben, és hogy jutottunk idáig?

A Hello Games igazi veteránokból verbuválódott össze még 2008 februárjában. Murray például a Criteriontól lépett ki, ahol a Burnout szérián dolgozott. Nem olcsó szóvicctől vezérelve, de korábbi munkaadójánál teljesen kiégett, és valami kreatívabbra vágyott. A Joe Danger című játékon kezdtek dolgozni, amiből hamar sorozat lett és ekkor ütött be nála a kapuzárási pánik, miszerint pontosan ugyanabba a csapdába estek bele, mint korábban – úgy nézett ki, hogy újra egy végeláthatatlan sorozatot fejleszthetnek életük végéig. Mikor a játék amerikai forgalmazójával gondok adódtak, időszerűnek látta a pillanatot, hogy előhúzza a kalapból egyik gyermekkora óta dédelgetett álmát, egy igazi sci-fi játékot.

A No Man’s Sky-t olyan szerzők munkái ihlették, mint Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, vagy Robert Heinlein, de nagy hatással volt rá Frank Herbert Dűne sorozata, vagy a Star Wars filmek. Kezdetben, öt évvel ezelőtt nagyon kevesen, mindössze négyen-öten kezdtek dolgozni az új játékon, de a mostani megjelenésre se nőtt a kis stúdió létszáma körülbelül 20 főnél nagyobbra. A dolog azért is nagy szám, mert a “vállalás” szerint egy procedurálisan generált világot ígértek be, amelyben 18 trillió (azaz 10 a tizennyolcadikon szorozva 1,8-cal) bolygó várja a felfedezőket, mind egyéni felszínnel, növényzettel, állatvilággal, amelyek maguk a fejlesztők számára is meglepetés számba mennek – munkájuk tehát mindennek megtervezésével és felépítésével akadt bőven.

ki_no_mans_sky_9

A grafikai megjelenítés meglehetősen egyedire sikeredett és erről a 2013 decemberében megtartott VGX díjátadó nézői már meggyőződhettek, hiszen ekkor került először a produkció a nagyközönség elé egy teaser videó formájában. Igaz, az Elite és a Spore fura szerelemgyermekének tűnő játék szélesebb körben a már fent említett E3 konferencián kapott még nagyobb publicitást, innentől viszont nem volt megállás a sajtóban.

Mindenről a hype tehet tehát ismét? Igen is, meg nem is. Persze a világsajtó egyöntetű ajnározása és a Sony háttere eszméletlen publicitást jelentett, másik oldalról viszont sokak fejében hibás elvárások kezdtek felépülni, hogy mit is lehet majd megtenni a játékban és ezt nem segítette a készítők hiányos, vagy felületes kommunikációja sem. A “teljes szabadság” és a “bármit megtehetsz” ígérete tehát nyilvánvalóan hamis kép volt, de akadtak olyan dolgok is, amik konkrétumokként hangzottak el és mégsem valósultak meg.

Külön írtunk a megjelenés napján kirobbant botrányról, miszerint a beígérttel ellentétben mégsem multiplayer a játék, vagyis hiába egy nagy közös világról van szó, ahol mások is belefuthatnak a felfedezéseinkbe, találkozni soha senkivel nem fogunk. Murray pedig korábban több ízben is beszélt a dologról, viszont mindig azzal ütötte el, hogy ennek esélye az univerzum méretét tekintve igen csekély. Ezt cáfolva két játékos már rögtön az első nap összetalálkozott…. volna, ha látják egymást a játékban, de nem így történt. Hivatalos, megnyugtató választ azóta sem kaptunk, a Hello Games inkább félrebeszél és ködösít, ami nem tette túl szimpatikussá a csapatot.

Könnyen lehet (persze ez csak találgatás részünkről), hogy az így is két hónapos késést megélt nagy hajrában (eredetileg júniusban kellett volna kijönnie a játéknak) nem jutott már idő ennek a komponensnek a pontos megvalósítására, esetleg az utolsó pillanatban valami gond adódhatott vele és végül kiszedték. A dolgot alátámaszthatja, hogy a gyűjtői változat borítóján leragasztották az eredetileg multiplayer jelzéssel ellátott részeket.

kep_no_mans_sky_online_play

De akkor most a No Man’s Sky egy rossz játék? A kérdés jogos már csak az eddigiek alapján is, de nyilván mindenki előre megleste a cikk végén található osztályzatot. Nem mondanám, hogy rossz, inkább úgy fogalmaznék, hogy nem szól mindenkinek. Ha valaki ismeri a pontozási rendszerünket, akkor az alapján a pontszámnak szóló definíció pontosan ide kívánkozik. Kinek szól tehát a No Man’s Sky? Aki belevág, az elsősorban legyen türelmes. Ez egy lassú játék, nem a pörgő akcióról híres. Szeressen felfedezni. Nehéz elképzelni, hogy akinek például már az Uncharted 4-ben is gondja volt az “A normal life” című fejezettel, az majd szívesen leáll tökölni itt a bolygókon kutatással. Merthogy abból van bőven: a mászkálás közben gyűjthetünk ásványokat és más természetben előforduló nyersanyagokat, craftolhatunk új eszközöket, kereskedhetünk mindezekkel, új technológiákra bukkanhatunk, találkozhatunk más intelligens idegen fajokkal, felfedezhetünk új, nem intelligens létformákat, tanulhatunk nyelveket, kipofozhatunk elhagyatott űrhajókat, stb. És nagyjából ennyi is a játék dióhéjban. Menj, gyűjts, felfedezz, keress.

Persze ennél azért némileg összetettebb a dolog. A játék elején egy teljesen lerobbant űrhajó mellől indulunk, amely javításához úgy egyesével kell összehalászni az összetevőket, ami elég hosszas folyamat is lehet a későbbi lehetőségek (futás, űrhajóval repkedés) hiányában, főleg ha valaki úgy jár, mint én, és elég messzire kell mennie például a javításhoz mindenképpen szükséges Heridiumért. Innentől vannak olyan eszközeink (hajtómű, bányászáshoz használatos pisztoly), amiket időnként tölteni kell, s akadnak olyanok is, amikhez a nyersanyagokból kell valamit összeraknunk. Szóval a gyűjtögetés és bányászás végigkíséri a kalandot.

ki_no_mans_sky_12

Mikor a javítás megvan, kirepülhetünk a világűrbe (habár sokan hosszas órákat töltenek el az első bolygójuk teljes felfedezésével). Egy naprendszer általában 2-6 bolygóból áll (legalábbis saját tapasztalatok alapján), de némelyik planétához hold is tartozik, amelyet ugyanúgy felfedezhetünk. Habár szigorúan vett sztori nincs, mindig van valami irányvonal, amit követni kell. Így juthatunk el az első űrállomásra, ahol más felfedezőkkel (szigorúan NPC-kről van szó) találkozhatunk és kereskedhetünk velük. Bizonyos dolgokat csak tőlük, vagy a galaktikus rendszer automatáiból lehet beszerezni, de megfelelő mennyiségű credit birtokában a bányászat is könnyedén helyettesíthető ezzel a módszerrel. Utána már egy következő naprendszer a cél, amihez a hiperhajtóművet kell felfejlesztenünk, majd feltöltenünk, ezt követően pedig az Atlas pass megszerzése jelenthet újabb kihívást, amivel addig lezárt részekre is bejuthatunk.

Menet közben pedig találhatunk hatalmas monolitokat, ahol új szavakat tanulhatunk meg idegen nyelvekből, ami segítségünkre lesz az adott nyelvet használó fajjal való társalgásban. Számít az is, hogy kivel milyen viszonyban vagyunk, néha döntéshelyzetbe kerülhetünk, s a választásunktól függően alakul az idegen fajokkal való kapcsolatunk, ami új felfedezések és kapott tárgyak viszonylatára is nagy befolyással van. Mert hogy a meglévő eszközeinket is fejleszthetjük, vagyis nagyobb űrhajó, komolyabb űrruha és megannyi, ezeket kiszolgáló extra várja, hogy magunkévá tegyük. A végső cél a galaxis középpontjának elérése (amiből egyébként 256 különböző van), habár maguk a készítők sem teljes meggyőződéssel állítják ezt, tekintve hogy maga a játék teljesen nyitott, vagyis azt csinálunk, amit akarunk, nincs ránk kényszerítve semmi.

Mint látható, van mit tenni – félreértés ne essék, mindez nem kevés. Viszont a kezdeti lelkesedés könnyen elillan, a dolog csakhamar rutinná, repetitívvé válik, így csak a legkitartóbbak, és a műfaj igazi szerelmesei fogják hosszútávon is élvezni. Ők viszont nagyon, tulajdonképpen számukra ez akár egy nyolcpontos játék is lehet, nekünk azonban az átlag szemével kell értékelnünk, és a szerényebb végeredmény ennek szól.

ki_no_mans_sky_2

Meg másnak is. Szomorú kötelességem megállapítani, hogy a játék szörnyen bugos. Talán a PC-sek jártak rosszabbul, ahol komoly gondok akadtak a teljesítménnyel, de az általunk tesztelt PS4-es (kereskedelmi forgalomban kapható, tehát nem preview build) is bőven pop-up-os, tehát a semmiből bukkantak elő tereptárgyak vagy konkrét domborzati elemek. Több helyen sikerült belátni a terep alá és egy ízben ki is fagyott (hibaüzenettel), amihez hasonlót a Sony konzolján még semelyik más játékban sem tapasztaltam eddig. Nagyon meglátszik a címen, hogy egy roppant kis csapata munkája.

A grafika amellett, hogy tetszetős és olyan, amilyennek mutatták korában, mégsem teljesen olyan. A textúrák minősége sok helyen hagy kívánnivalót maga után, valamint az univerzum méretéből adódóan nem minden bolygó olyan érdekes és látványos, mint amilyenek a trailerekben láthatóak voltak. A legtöbb bolygó sajnos nagyon hasonló (a bányászható növények konkrétan minden bolygóm tökéletesen egyformák), vagy apróságokban tér el, így egy átlag játékost többek közt ez sem annyira ösztönöz a felfedezésre. A másik ok a rengeteg gyaloglás és a kissé béndzsa futás. Oké, lehet az űrhajóval is repkedni a bolygó felszíneken, de sok esetben rövid távon ez nem annyira ésszerű, valamint akadnak olyan (például föld alatti) részek, ahol nem opció. Szót kell ejteni még a kezelőfelületről is – a játékban található menük rendszere véleményem szerint nehezen áttekinthető és roppant kényelmetlen. Pár óra után persze megszokható, mint minden, de nem szerelem első látásra és semmiképp sem magától értődő sok esetben.

Összegezve tehát mindenképpen csak a műfaj szerelmeseinek ajánlott a játék, a többiek valahol a 2-3. naprendszer felfedezése után le fognak kopni (egyesek meg még eddig sem jutnak el). Mindenképp érdemes tehát kipróbálni, vagy gameplay videókat nézni (mivel tulajdonképp kimondott sztori nincs, igazán komoly spoilerekről nem beszélhetünk (kivéve, ha megnézed YouTube-on a játék végét), hacsak az első felfedezések öröme nem számít annak – aki bizonytalan, annak mégis ezt ajánlom). Nagy kérdés, hogy a fejlesztők mennyire hagyják magára a művüket, vagyis mostantól a Hello Gamesen a világ szeme, mit is művelnek majd még a No Man’s Sky-jal. Egyrészt ugye ott vannak a kijavítandó dolgok – erre mondjuk fel is vettek egy külön tesztercsapatot, hogy feltárják az összes hibát (nem a rosszmájúság mondatja velem, de ezt illett volna még megjelenés előtt intézni). A cikk elkészülte alatt mind a PS4-es, mind a PC-s verzióhoz kijött az első két (nem day one) patch, amik főleg optimalizálást tartalmaznak, illetve a konzolos fagyások (naprendszer elhagyásakor) elvileg javítva lettek. De valami azt súgja, hogy még lesz mit tennie a készítőnek a foltozgatást illetően.

kep_no_mans_sky_elozetes_01

Valószínűleg sokan szerettek volna űrhajósok lenni gyerekként, pedig ha látnák miből is áll és mennyi lemondással jár, esélyes, hogy kilencven százalékuk lemorzsolódna. Ilyen a No Man’s Sky is. Kitartás kell hozzá, de egy idő után elmúlik a kezdeti varázs, így csak a legkitartóbbak maradnak majd, akiknek egy álmuk válik valóra a játékkal a végtelen univerzum képében. Kérdés azonban, hogy ők is meddig, az idő majd választ ad a kérdésünkre.

A teszthez használt játékkódot a Sony hazai PR képviselete bocsátotta rendelkezésünkre, nagyon szépen köszönjük nekik. A játékot PS4-en teszteltük.
Részletek
 
Pozitív

- hatalmas felfedeznivaló világ
- ötletes és tetszetős vizualitás

Negatív

- beígért és meg nem valósult részletek
- bugok, grafikai hibák
- sokan nem találják majd meg a számításukat
- magas indulóár

Szerkesztői értékelés
 
Grafika
8.0

 
Hangok/zene
7.0

 
Irányítás
6.0

 
Játékélmény
5.0

Összes pontszám
6.0

Az értékeléshez vidd fölé az egeret
Olvasói értékelés
 
Grafika
6.3

 
Hangok/zene
7.6

 
Irányítás
5.8

 
Játékélmény
5.0

Olvasói pontszám
6 értékelés
6.2

Értékelted ezt